ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

Aktuális | Iskolánkról | Dokumentumok | Alapítványunk | Dolgozóink

Frissítés alatt!!

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE, JELENE

Iskolánk neve 2008. szeptember 1-től
BATTHYÁNY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

Kezdetek | Az iskola múltbéli rendjéről, szabályairól | Az iskola fejlődése a háborútól napjainkig | A számítástechnikai infrastruktúra fejlődése iskolánkban, az informatika oktatásáról | Gyógytestnevelés

A kezdetek

A Horti első iskolai oktatás a XVIII. század hetvenes évei re tehető. Mária Terézia uralkodása alatt 1777-ben jelent meg a Ratio Educationis, mely az oktatás egységes rendszerbe sorolását célozza. A Ratio leszögezi, hogy a nevelésről való gondoskodás a politikai hatóságok feladata. Ki kell terjednie a jobbágyokra is. A tantárgyakat azonban a falusi, a kisebb és nagyobb városokban különbözőképpen kell megállapítani. "A falusi iskolákban csak egy tanító szükségeltetik, mert a falvakon az ifjúságnak társadalmi helyzetéhez képest sokkal kevesebb ismeretre van szüksége". A tanítandó tárgyak: olvasás, írás mezei gazdálkodásban használatos számtani alapműveletek és erkölcstan. Az iskolák gondozása a földesuraknak ajánlandó fel. A felügyeletet a plébánosra bízza. A Horti plébánia felbecsülhetetlen értékű iratai között található az első Canonica Visitatio (Jegyzőkönyv a hivatalos látogató észrevételeiről, utasításai a fenntartó, a község, a kegyúr számára). 1766. július 10-én gróf Esterházy Károly püspök látogatásáról készült. Ez a feljegyzés tesz először említést a faluban történő iskoláról, oktatásról.

A Ratio Educationis elsőként szabályozta hazánkban államilag a tanítóképzést, azt három osztályos normál vagy főelemi iskolához csatolta, mint annak negyedik osztályát. Ez a megoldás azt jelentette, hogy a három elemit végzett és tanítói pályára készülő növendékek egy éven át figyelték vezető tanítójuk mellett a tanítás mesterségét. Ekkor tanultak külön szépírást, rajzot, mértant, természettant, zenét (orgonajátékot). Utána vizsgát tettek. Ilyen előképzettséggel oktatott Fülöp Mihály és Bartók János kántor is, akiről az 1811. május 16-i Canonica Visitatio tesz említést. Báró Fischer István egri érsek feljegyzéséből:
II. rész 4. fejezet. A nép legnagyobb hibája, hogy gyermekeiket nem küldik iskolába.
III. rész 1. fejezet.
Parancsok: Iskola épület 1794-ben vályogból, zsúptetővel építi a község. Egy szoba a kántoré, egy az iskola, melléképület, kerítés, kert nincs. Az iskola sötét, kicsi, 30 személyt fogadhat be, pedig lehetne 200 gyermeket iskolázni.

(Ez a régi épület a Tűzoltó utcában állt (akkor Berta-köz), a Hermann család tulajdonába került. Leszármazottai ma is a tulajdonosok.)

Bár az első Visitatio 6. pontja parancsolja, hogy a kántor tartson tanítót, az 1811-ben kelt jegyzőkönyv szerint nem történt meg, hiszen Bartók János, a falu kántora és egyben tanítója is volt. Jövedelme tanításért 20 forint.

E helyütt szeretném idézni Szántó Imre: Katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a Visitatio Canonicák tükrében (1750-1850) című munkáját, mely bizonyítja, hogy a tanítóválasztás a falvakban nem mindig békésen zajlott, a tanítókat általában a plébános alkalmazta a kerületi alesperes jóváhagyásával. A plébános mellett az uradalomnak is volt beleszólása a tanító megválasztásába, sőt a községnek is, de a nép jogait ezen a téren is erősen korlátozták. "

Horton 1845-ben forrongás tört ki, mert az egri érsek főegyházmegyei hatósága a kántori szolgálatból kitétette a nép kedvenc emberét, Bartók Ferencet. Midőn a szolgabíró személyesen jelent meg Horton, nem használt sem a szép szó, sem intelem, a szolgabírót illetlen és fenyegető kifejezésekkel halmozták el. A bírót, aki teljesíteni akarta a szolgabíró rendelkezését, a nép megfosztotta hivatalától, s kikergette a helységből. Nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok, lányok is lármáztak, fenyegetőztek, hogy nekik a kántorra nézve sem érsek, sem pap, sem uraság, sem vármegye, sem szolgabíró nem parancsol. A szolgabíró kénytelen volt sürgősen kereket oldani. A megyei Brezovai Imre szolgabírót és Barát József tiszti alügyészt küldte ki Hortra, hogy a lázongás vezetőit azonnal fogassák el, és kísértessék őket a megyei fogházba, a lakosokat pedig csendesítsék le." 1846 a tanítóképzés szempontjából fontos dátum. Az országgyűlés területi választmánya kidolgozza javaslatát a népnevelésről, s kimondja 1846 után csak tanítói oklevéllel, lehet alkalmazást kapni.

Bartók János után Kiss János kántortanító kinevezésére került sor 1846-ban. Nincsenek adataink arról, hogy ő már rendelkezett-e ilyen oklevéllel. Tudjuk azonban, hogy 39 évig, 1885-ig tanított. Őt fia, ifj. Kiss János követte.

1835-től Batthyány József és Miklós grófok lettek a falu földesurai. Ők építtetik1769-ben a falu templomát és barokk kastélyát. (Nevüket őrzi a József és Miklós tanya.) A község lakóinak száma fokozatosan emelkedik, természetesen ezzel együtt az iskoláskorúak száma is. Ez indokolja egy új iskola megépítését. 1863-ban épül meg a két tantermes iskola, melynek egyik terme - ablakait kivéve - régi állapotában, másik terme - megosztva - a mai iskolának jelenleg is funkcionáló egysége. Az 1800-as évek végén rohamosan nőtt a tanulók száma, így előbb a két tantermet kisegítő termekkel pótolták. Így tanteremnek használták a községháza egy helyiségét, sőt a Tűzoltó utcában magánházat is.

1886-ban megszületik hazánk első népoktatási törvénye. Ez előírja 6-12 évig a mindennapos iskolai, 12-15 évig az ismétlő iskolai tankötelezettséget. A törvény többek között szabályozza, hogy egy tanító 80 gyereknél többet nem taníthat. 1893-ban a két tantermet még kettővel bővítik. 1895-ben kerül Hortra László József és László Józsefné, s mivel konkrét adattal nem rendelkezünk, ez időre tehető Kóber Pál tanító kinevezése is. 1896-ban a centenárium emlékére gyermekek és tanítók ünnepélyes keretek között fát ültettek az iskola udvarán. A faültetés résztvevője volt Hermann Lajos bácsi is. A fa az l980-as évek elejéig állt, amikor is az iskolabővítés miatt megszűnt a korábbi "hátsó udvar". A fát így kivágták.

1902-ben a volt 4 tantermes iskola 5 tantermessé, 1926-ban 7 tantermessé fejlődik, s így marad l965-ig. 1900-tól bővül az iskola tanítóinak száma is. Telek Istvánné, Kiss Zoltán, Döréné László Katalin, Oláh József, Mutschenbacher (Murai) Gábor, Palásthy Géza voltak a század első évtizedeinek tanítói. 1928-ban kolostor épül a faluban. Isteni Megváltó Leányai elnevezésű soproni apácák telepednek le a jelenlegi Kossuth- és Iskola út sarkán épült l emeletes épületben. Az emeleti részen az apácák szobája és a kápolna - melyet csak az apácák használhattak - nyert elhelyezését. A kolostor tornyában elhelyezett kis harangot Batthyány József fia, gróf Batthyány Strattmann László ajándékozta. Felirata volt: "Árpád házi Szt. Erzsébet kisharangja vagyok, hirdetem az Isten dicsőségét, és gróf Batthyány Strattmann László és a Horti hívek háláját."

Az iskola múltbéli rendjéről, szabályairól.

Az iskolában folyó tanítás évtizedeken keresztül meghatározott rend, egyházi és világi szabályok előírása alapján történt. E helyütt kívánok a működésre vonatkozó rendelkezések közül néhányat említeni, melyek meghatározták az iskola mindennapi munkáját. 1. Az iskolát az iskolaszék vezette. Az igazgatót iskolaszéki elnöknek hívták, aki a község plébánosa volt. A meghirdetett állásokra az iskolaszék választotta ki a számára megfelelőt. (a néptanítókat a társadalom nem becsülte eléggé, pedig László József, Kóber Pál, Murai Gábor sokat tettek az 1910-es évektől kezdve a falu kulturális és gazdasági életének fejlesztése érdekében. Már 1905-ben analfabéta- és továbbképző tanfolyamot vezettek. Ők alapították a "Hangya" és a takarékpénztári fiókot, a tűzoltó egyesületet, színdarabokat, népies színműveket tanítottak be.

A Horti iskolába is sok szegény gyerek járt. Hiányos ruhájuk, cipőjük miatt sok volt a hiányzó és az évvesztés. A szülők korán bevonták őket a munkába, kevés idő jutott a tanulásra. A dinnyés szülők gyermekeinek sorsát nehezítette az állandó költözködés, a dinnyés kunyhóktól való, több kilométerre lévő iskola távolsága, az ismeretlen környezet új tanítókkal és társakkal. Ez az oka, hogy egy-egy évfolyamon belül a végzettek száma még 10%-kal kevesebb volt a beírtak számánál.

Délelőtt és délután is folyt a tanítás. Délelőtt 8-11-ig, délután 2-4-ig. Tanítás után az egyfelé menők csoportosan indultak haza . Könyvüket, füzeteiket tarisznyába, kendőbe csomagolták. Az évfolyam befejeztével a könyveket testvéreiknek, társaiknak továbbadták. A téli időszakban általában minden tanuló 1-1 darab fát hozott, hogy a terem az iskolában meleg legyen. Az iskola bútorzata, felszerelése évtizedeken keresztül nem változott: 1 katedra, rajta a tanító asztala, két padsor 6-6 ülőhellyel, a jobboldaliban a fiúk, baloldaliban a lányok ültek. Ezen kívül iskolatábla, számológép, egy-egy falitérkép, mosdóállvány lavórral, vizeskannával, szemetesláda képezte az iskola berendezését. A padban hátratett kézzel kellett ülni. A rendbontók büntetése: körmös, fenekes (nádpálcával), tanítás után bezárás. Ebben az időben az osztályzatok:1 =jeles, legrosszabb az 5=elégtelen volt. Egy évben háromszor kaptak értesítőt: karácsonykor, húsvétkor, és évvégén. Az évet vizsgával zárták. Aki igazolatlanul távolmaradt, nem kapott értesítőt. A mindennapi iskola befejezése után még két évig ismétlőbe kellett volna járni, de itt a hiányzásokat nem vették szigorúan, mivel a gyerekek nagy része dolgozni járt.

Az iskola fejlődése a háborútól napjainkig

Az iskolai oktatás a háborút nagyon megsínylette Horton is. 1944. november 17-én hajnali fél 3-kor a németek felrobbantották a templomot. Mivel az iskola a templom tőszomszédságában volt, így az is súlyosan sérült. Tetőszerkezete teljesen tönkrement, falai, bútorzata oly károkat szenvedett, hogy a tanítást itt megkezdeni nem lehetett. A helyreállítási költségek nagy részét azonban az államnak kellett fedezni, mivel a község nem rendelkezett olyan anyagi erővel, melyből 2 iskoláját helyreállíthatta volna. (Heves m. Áll. Levéltár KB. iratok l947. március 29.) Az egyházközség még 1942-ben megvette a Wintenberg kastélyt.(l890-es években a Batthyány-birtok felét Wintenberg Rezső veszi meg Puszta-Hort nevű tanyaközponttal (ma Vince-tanya), ahol egy ideig iskolát is működtetett.)

A háború után - mivel a férfitanítók fogságban voltak, - egyedül Murai Gábor tanító volt itthon, 2 tanítóképzős lányával és néhány szerzetesnővérrel tanított. 1948. június l6-a után megszületik az iskolák államosításáról szóló törvény. A faluban a volt felekezeti iskola tanerőinek átminősítése zökkenőmentesen történt. A szerzetesnővérek felsőbb egyházi utasításra nem fogadták el a felkínált állami megbízatást, elhagyták a kolostort is. Az iskola felújítása lassan befejeződött.

Megindult a szakrendszerű oktatás. Mivel azonban időbe tellett, hogy a főiskoláról kikerüljenek a szakos tanárok, tanítók kapcsolódtak be az egyes szaktárgyak oktatásba. Ez az állapot az l960-as évek közepéig tartott. 1966-ig 15 tanulócsoporttal működött az iskola. Mivel a 2 iskolaépületben összesen l0 tanterem állt rendelkezésre, így délelőtt és délután is folyt tanítás. A felső tagozat állandóan délelőtt járt, külön fiú és lány osztályokkal. 8. osztály már vegyes volt, ekkorra a 80-100 körüli 1. osztályt kezdettek létszáma 40-50 főre csökkent. Az 1962-63-ik tanévben már két 8. osztály volt.

Az l926-ban bővített iskola régi képét mutatja. Égre nyíló tantermek, olajos, rossz padlók, nyílászáróin befütyül a szél, beesik az eső. 1960-ban készül el zárt folyosója, mintegy 100000 forintos költséggel, egyébként állaga marad a régi. A szakrendszerű oktatás mellett az általános iskolák jelentős fejlesztési feladata volt a gyakorlati oktatás bevezetése és kiszélesítése. A kormány 1014/958 (III. 29.) sz. határozata értelmében az általánosan képző iskolákban meg kell kezdeni a gyakorlati ismeretek és foglalkozások bevezetését. A Heves Megyei tanács által kijelölt 20 iskola között van Hort is, ahol 1960-ban, a pincében történt átalakítással nyernek egy műhelytermet, majd 1962-63-ban felépül a kéttantermes műhely, melynek költségei közül 110000 forintot a Községi Tanács községfejlesztésből biztosított, 140000 forinttal pedig a Megyei Tanács Műv. Osztálya járult hozzá. A felépítést folyamatosan követte a bútorzattal, felszereléssel, szerszámokkal való ellátás.

Ugyancsak jól felszerelt konyhát rendeztek be, varrógépeket vásároltak a lányok oktatásához. A tanulók szívesen dolgoztak, elsajátították a papír- fa- fémm unkák- elektromos szerelés alapvető műveleteit, a lányok főztek, kézimunkáztak, varrtak. A tárgyat 1960-tól 1982-ig (nyugdíjba vonulásukig) Tánczos István és Tánczos Istvánné szaktanárok oktatták. A hálózatfejlesztési tevékenység keretében alakultak ki az általános iskolai napközi otthonok. Nagy szerepe volt a családok segítésében, ezen kívül biztosította a tanulók másnapra való felkészülését. Községünkben a "zárdaiskola" átépítésével 1962-ben nyílt meg, s működött egy alsós és egy felsős csoporttal a napközi otthon. Saját konyhájáról történt az étkeztetés. A nevelői munkát két tanító látta el: Fehér Vilmosné és Tiliczki Tibor. A konyha személyzete 3 fő volt, Bartus Istvánné , Magyar Józsefné, Réz Péterné, akik mintegy 100 tanuló napi háromszori étkeztetéséről. 1964-65-ben felújításra került a 2. számú iskolaépület. Tetőszerkezetét cserélték, homlokzatát felújították, a benne lévő nevelői lakásokat szintén. Ugyancsak korszerűsítetté k a napközi otthont, új WC, széntároló, valamint kerítés készült mintegy 391000 forint értékben. Az iskolában 1960-67-ig működött az Állami Mg-i Továbbképző Iskola, mely a korábbi évek ismétlőiskoláját helyettesítette. Igazgatói: Bata Zoltán és Székelyfi István voltak.

Ugyancsak 1960-ban indult meg községünkben a dolgozók levelező és esti oktatása. A termelőszövetkezeti tagok számára szervezett levelező oktatásban bizonyítványt szereztek:

1965-66-os években sor került az 1.sz. iskola jelentősebb felújítására. A MEZŐGÉP felőli kőfal teljesen lebontásra kerül, s a közfalak megbontásával a 7 tanteremből 8-at alakítanak ki. Sor kerül a nyílászárók teljes cseréjére, az olajos, korhadt padlót parketta váltja fel. A régi rossz tetőszerkezetet felújítják. Kicserélik a villanyhálózatot, korszerű világítást kapnak a tantermek. Áthelyezik, újjáépítik a WC-ket, s természetesen ezen munkák befejezéseként elvégzik az épület külső és belső renoválását. Ezek a munkák áldozattal járnak, a tanítás szükségtermekben, 5 épületben folyik. Tanárt és diákot megvisel, de végül az 1966-67-es tanév második felében már megújult környezetben folyhat a tanítás. Az 1970-es években sem a Községi Tanács fejlesztési alapjából, sem állami beruházásból nem kerül sor az oktatás körülményeinek látványosabb fejlesztésére. Mégis elmondható, hogy szinte évente bővül, gyarapodik az iskola.

Az 1963-ban átadott 2 műhelyterem folytatásaként megépül egy fizika szakterem, s a műhelyek 2 raktárhelyiséggel bővülnek. Ekkor kerül, lebontásra az un. hátsó udvar MEZŐGÉP felé eső kerítése is. Közterületből bővül az iskolaudvar, áthelyezik a felette húzódó távvezetéket. Az iskola bútorzata is folyamatosan cserélődik.

Mivel az iskola olajfűtésre áll át, így a megszüntetett széntároló helyén 1977-ben megvalósul a gyermekek álma, úttörőcsapat-otthont alakítanak ki. Összefognak a falu üzemei (Kossuth TSZ, MEZŐGÉP, ÁFÉSZ) a Községi Tanáccsal együtt sok társadalmi munkával elkészül az otthon. A Járási Hivatal Műv. Osztálya 15000 forintot ad bútorvásárlásra. Az avatáskor vetítővel, könyvekkel, sok-sok társasjátékkal kedveskednek a gyerekeknek a patronálók. A csapatotthonban nyer elhelyezést az iskola egyre gyarapodó könyvtára is.

Rendszeressé válnak a könyvtári órák Piroska Csabáné tanár vezetésével. Ez az ideálisnak tudott állapot nem sokáig tart, egy februári hétvégén a hóolvadással meggyűlt talajvíz elönti a helyiségeket. Gyerek és nevelő sírva menti az elázott könyveket, felszerelést, bútorzatot. Az iskola 1980-as években történő felújításáig ismét csapatotthon és könyvtár nélkül marad. Az 1970-es évek elején a község kialakítja vízhálózatát, s így az iskolában is megvalósul az ivókutak felszerelése, valamint a vízöblítéses WC-k kialakítása. Fájó pontja az iskolának, hogy nincs tornaterme. Szűk tantermekben és az udvarokon - kitéve az időjárás viszontagságainak - tornáznak a gyerekek. Ezért gondolunk tisztelettel Sári József, Magda Gabriella, Bata Zoltán és Székelyfi Istvánné testnevelő tanárokra, akik a nehéz körülmények ellenére is az általuk oktatott testneveléssel jól szolgálták a tanulók testedzését, a sportversenyek eredményei sok dicsőséget hoztak az iskolának.

1977-ben a volt Wintenberg kastélyból megmaradt, terményforgalmi vállalat-raktározásra használt épületét a községi tanács átalakítja, szükségtornatermet létesít. Kényelmetlen az iskolaépületekből való átjárás, de ha szűkösen is, szolgálja a célt. Kialakítása ismét bizonyítéka annak, hogy a község fontosnak tartja az oktatás körülményeinek javítását. 1979 második félévére tervezik a 2. sz. épületben a napközi otthon bővítését. A meglévőkhöz 2 új terem megépítése, a hozzá tartozó közlekedő és tanári kialakítása, WC-k, kézmosó létesítése, a konyha átépítése (mosdók, öltöző, kamrák), valamint a régi épületrész teljes felújítása szerepel.

1978-80-as években az iskola ad otthont a Vak Bottyán János Szakközépiskola dolgozók esti tagozatának, később 1985-88-ig a Bajza József Gimnázium és a Damjanich János Szakmunkásképző Iskola kihelyezett dolgozók gimnáziumának. 198 0-ban terv készül a Bajcsy úti iskola bővítésére. 550 m2-rel bővülne ( l emelettel ) a régi iskola épület és műhely közé. 4 új tanteremmel, szertárokkal egyes régi termek átalakításával, homlokzat-felújítással. Az építkezéssel egyidejűleg bevezetésre kerül a központi fűtés is. A tervek szerint 11 millió 966 ezer forintba kerül az építkezés, melyben saját alap, felsőbb tanácsi támogatás, vállalati hozzájárulás és társadalmi munka szerepel. 1985. szeptember 1-jén került sor az ünnepélyes avatásra. Az építkezés költségei 12 millió forintot jelentettek.

A község bekapcsolódott 1993-ban a vezetékes gázprogramba, valamint 1995-ben a szennyvízcsatorna-hálózat bekötésébe. Ez az iskola számára is a megvalósulást jelentette, önkormányzatunk az elsők között rá az intézményt mindkét rendszerre. 1992 szeptembere örömünneppel kezdődött az iskolában. 4 és fél millió állami céltámogatással 17 és fél millió saját önkormányzati beruházással felépült az iskola udvarán a MÁTRÉP Szöv. kivitelezésében a 18X36 m-es, tornacsarnok a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekkel.

A számítástechnikai infrastruktúra fejlődése iskolánkban,
az informatika oktatásáról

Iskolánkban a számítástechnika oktatás a 80-as évek közepén indult,
és Brunner István - volt iskolaigazgató és matematika-fizika tanár - nevéhez köthető.

Az iskola első számítógépe egy Commodore 16 volt, amit rövidesen Plus/4 és Commodore 64 gépek követtek, összesen 6 darab.

Commodore 16

Commodore 64

Commodore plus/4

(Kattints a képekre, ha nagyobb méretben is látni szeretnéd!)

Commodore történelem

A tanulók szakkör formájában ismerkedtek a programozás rejtelmeivel, - sok egyebet ugyanis aligha lehetett ezekkel a gépekkel csinálni (hacsak nem ma már nevetségesnek ható játékokat játszani). Az akkori nehézségek ellenére Pista bácsi ma is nagyon lelkesen mesél erről az időszakról, elmondása szerint a gyerekek nagy lelkesedéssel jártak az órákra.

Pista bácsi nyugdíjba vonulása után Pintér Sándor matematika-fizika szakos tanár vette át a szakkör vezetését, a Commodore gépek száma 12-re bővült, és a gépeket hálózatba kötötték.

A 90-es évek elején-közepén iskolánkba is elkezdett beszivárogni a modernebb technika.
Először 1 db Pentium I gép formájában, ami hamarosan 4, majd 10 db-ra nőtt. (Nem csekély szülői támogatással, jótékonysági bál stb.)

Ekkor indult be a számítástechnika tárgy órai oktatása is, kezdetben még csak alacsony óraszámokkal.

A gépek folyamatosan cserélődtek, a legfőbb gondunk azonban a hálózat és a gyors internetkapcsolat hiánya volt.

Nagy ugrást jelentett a Sulinet-Közháló program beindítása, és a jelentős állami normatíva, amely már komolyabb géppark beszerzését tette lehetővé. Mindezt az önkormányzat saját erőivel kiegészítve ma már egy jól felszerelt számítástechnika teremmel rendelkezünk.

Jelenleg 13 db PIV Celeron (~ 2GHZ, 384 MB) gépet használhatnak tanulóink.

2005-ben végre a hálózat is kiépítésre került, amit egy nagyteljesítményű szerver felügyel (Windows 2003 operációs rendszerrel, tartományi struktúrában, jól szabályozott jogosultságokkal, vírusvédelemmel, egyéb biztonsági rendszabályokkal).

Az irodai részben további 3 számítógép kapott helyet, az adminisztrációs munkák, és a tanárok munkavégzésének segítésére (ezek is a hálózat részei).

A Sulinet-Közháló program gyors internetelérést nyújtott teljesen ingyen. Ennek sebességét folyamatosan emelték, ma ez kb. 3 Mbit/sec.

A kliens gépek mindegyikén jogtiszta Windows XP Professional operációs rendszer fut. Minden gépen van (szintén legális) Microsoft Office program is.

Valamennyi gépen megtalálhatók a honlapunk Tanulóknak menüjében ajánlott (és onnan letölthető) programok is, amelyek sok, a kötelező tananyagon túlmutató feladat elvégzésére is alkalmassá teszik gépeinket, legyen az pl. képszerkesztés, vagy hangtömörítés.

A viszonylag jó géppark, a jól kihasználható hálózat, a gyors internet, a Windows 2003/XP környezet egy kiválóan használható informatikai alapot szolgáltat.

Az informatikaórák számára sem lehet panasz, hiszen pár éve a számítástechnika kiemelt tantárggyá vált, ami 5. osztálytól kezdve
hetente 2 órát jelent. Ez lényegesen több, mint a legtöbb általános iskola óraszámai.
Talán ennek is köszönhető, hogy már évek óta sok nyolcadikos tanuló választja az informatika szakot továbbtanulásakor.

A tantárgyat Szilágyiné Herman Éva és Pintér Sándor oktatja, mindketten másoddiplomás képzésen szereztek informatika tanári diplomát.

A fejlesztések az informatikában persze sohasem maradhatnak el, a legsürgetőbb feladat a tanulói gépek monitorainak nagyobbra cserélése, és lehetőség szerint a gépek számának növelése.

Ideális lenne, ha valamennyi tanteremben lenne számítógép (internettel), így azt minden tantárgy oktatásában használni tudnánk.

Gyógytestnevelés

Iskolánkban évek óta működik a gyógytestnevelés, ahol pl. asztmás, gerincferdüléses, rossz tartású gyermekek gyógyítása zajlik mozgásterápia alkalmazásával.

Hetente két tornatermi óránk van. Hétfőn és kedden a hatodik órában tartjuk. Az óráink általában járásgyakorlatokkal kezdődnek, ezzel alakítjuk ki a helyes testtartást.

Ezt gimnasztika követi, majd speciális gyakorlatokat végzünk a bordásfalon, a medicinlabdákkal és a mászóköteleken. Játékos lábboltozat-erősítő gyakorlatokkal fejezzük be a tartalmi részt, majd jöhet a felszabadult kosárlabdázás.

A hétvége az úszásé. Szombat délutánonként gyógyúszásra járunk Hatvanba az uszodába. Először a három úszásnem megtanulása a cél, majd jöhetnek a speciális úszógyakorlatok. A foglalkozásokon orvosi javaslatra, kedvezménnyel vesznek részt a tanulók.

A foglalkozásokat Szántó Marianna iskolánk okleveles gyógytestnevelő tanára tartja.

Iskolánk neve 2008. szeptember 1-től
BATTHYÁNY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

fel az oldal tetejére